Építési engedélyezési eljárás

Az építési engedélyt – általában – az elvégezni kívánt építési tevékenység egészére kell kérni.

Több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében az egyes szakaszokban megépítendő sajátos építményekre szakaszonként külön-külön is lehet építési engedélyt kérni, illetve bejelentést tenni.

A sajátos építményekkel kapcsolatos műszaki biztonsági szabályzatban előírt követelményektől eltérő műszaki megoldásra irányuló kérelmet az építési engedély iránti kérelemmel együtt kell előterjeszteni. (Éhr. 15 - 19. §)

Az építési engedély iránti kérelemhez az 5. § (1) bekezdésében foglaltakon túl mellékelni kell:


     a) a környezetvédelmi hatóság

        aa) jogerős és végrehajtható környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedélyét, több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében az összes szakaszra együttesen, vagy

        ab) előzetes vizsgálati eljárásban hozott határozatát, amely szerint az építkezéssel kapcsolatban nem feltételezhető jelentős környezeti hatás,

     b) a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatról szóló 161/2017. (VI. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Statútum r.) 11. § (8) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén a Statútum r. 11. § (8) bekezdése szerinti adatlapot,

     c) termőföldön megvalósítandó sajátos építmény esetében az ingatlanügyi hatóságnak a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről vagy a más célú hasznosítás folytatásához való hozzájárulásáról szóló jogerős és végrehajtható határozatot, és

     d) gázelosztó-vezeték vagy az egyéb gáz és gáztermékek vezeték építése esetén a gázelosztó-vezeték vagy az egyéb gáz és gáztermék vezeték üzemeltetőjének nyilatkozatát, ha nem az építtető az üzemeltető.

Az építési engedélynek a 10. §-ban foglaltakon túl tartalmaznia kell:


     a) a sajátos építmény helyét, helyrajzi számát, megnevezését és rendeltetését, mélyműveléses bánya esetében a bányatelek védnevét, a bányamező megnevezését és a vágat elnevezését, továbbá a sajátos építmény biztonsági övezetének mértékét,

     b) az építési tevékenység megkezdésének bejelentésére vonatkozó kötelezettség előírását,

     c) az esetleges próbaüzemre vonatkozó feltételeket, továbbá szállító- elosztó vagy célvezeték próbaüzemi feltételei között annak előírását, hogy a vezeték biztonsági övezetével érintett ingatlantulajdonosokat a vezeték gáz alá helyezéséről annak megtörténtét megelőzően 8 nappal korábban értesíteni kell,

     d) a sajátos építményre vonatkozó használatbavételi engedély iránti kérelem kötelező benyújtására vonatkozó felhívást,

     e) az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység folytatása során építtetői fedezetkezelő közreműködése kötelező-e.

Ha az építési tevékenység felelős műszaki vezetője az építési engedély iránti kérelem előterjesztésekor még nem ismert, az építési engedély csak azzal a feltétellel adható meg, hogy az építtetőnek a kivitelező felelős műszaki vezetőjének a nevét, címét és képesítését, az építési tevékenység megkezdése előtt nyolc nappal be kell jelentenie a bányafelügyeletnek. A bejelentés elmulasztása esetén – annak pótlásáig – a bányafelügyelet az építési munkák végzését felfüggeszti.

Az építtető csak a jogerős és végrehajtható vagy a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított építési engedély és az ahhoz tartozó – engedélyezési záradékkal ellátott – műszaki tervdokumentáció alapján, az engedély hatályának időtartama alatt építkezhet.

Az építtető jogutódja az építési engedély alapján jogosított építtető helyébe léphet, köteles azonban a jogutódlást – annak megfelelő igazolása mellett – az építési tevékenység megkezdése vagy folytatása előtt írásban a bányafelügyeletnek bejelenteni.

Ha a bányafelügyelet az építési engedélyt kiadja, annak végrehajthatóvá válásának napját követő 8 napon belül az engedélyezésre benyújtott műszaki tervdokumentáció egy záradékolt példányát az irattárában helyezi el, egy példányát az építtetőnek kiadja.
Az előzőekben nem szabályozott esetekben a bányafelügyelet a műszaki tervdokumentáció egy példányát visszatartja és a további példányait az építtetőnek kiadja.
 

Éhr. 11. § (1) A jogerős és végrehajtható elvi építési engedély egy évig hatályos, amely nem hosszabbítható meg. A jogerős és végrehajtható építési, bontási és rendeltetésmegváltoztatási engedély két évig hatályos. A jogerős és végrehajtható használatbavételi vagy fennmaradási engedély határozatlan ideig hatályos.

(2) Az építési vagy a rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély hatályát veszti, ha jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított két éven belül

      a) az építési tevékenységet nem kezdték meg, és a hatályát a (4) bekezdés szerint nem hosszabbították meg, vagy

      b) az építési tevékenységet megkezdték, de a megkezdés napjától számított tíz éven belül a sajátos építmény használatbavételi engedély megadására nem válik alkalmassá.

(3) A bontási engedély hatályát veszti, ha jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított két éven belül

      a) az építési tevékenységet nem kezdték meg, és a hatályát a (4) bekezdés szerint nem hosszabbították meg, vagy

      b) az építési tevékenységet megkezdték, de a megkezdés napjától számított tíz éven belül nem fejezték be.

(4) A bányafelügyelet, ha az építési tevékenységet nem kezdték meg, az építési, a rendeltetés megváltoztatására irányuló vagy a bontási engedélyt a hatályának lejárta előtt előterjesztett kérelemre egy évvel meghosszabbítja, ha az engedély megadásakor fennálló szabályok vagy kötelező hatósági előírások nem módosultak, vagy ha a módosítások az engedély tartalmát nem érintik. Az engedély több alkalommal is meghosszabbítható, de a hosszabbítások együttes időtartama a tíz évet nem haladhatja meg.

(5) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a sajátos építményre fennmaradási engedély kérhető.