Kutatási zárójelentés, készletszámítás

A kutatási jogadomány birtokában készített, és az illetékes megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Bányászati Osztály, illetve a Pest Megyei Kormányhivatal esetében a Bányafelügyeleti Főosztály (együttesen a továbbiakban: Bányászati Osztály) által jóváhagyott kutatási műszaki üzemi tervben meghatározott feladatok elvégzését követően, de legkésőbb a kutatásra engedélyezett időtartam lejártától számított 6 hónapon belül a bányavállalkozónak kutatási zárójelentést kell készíteni, és azt a Bányászati Osztálynak 2 példányban be kell terjeszteni. A kutatási zárójelentés elkészítését és ennek tartalmát a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) végrehajtására kiadott 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (Vhr.) 8. §-a rendelkezik.

A kutatási zárójelentést a külön jogszabály szerinti engedéllyel rendelkező földtani szakértőnek kell ellenjegyezni. A kutatási zárójelentés szöveges részből és mellékletekből áll. A mellékletek szöveges, alapadatokat rögzítő dokumentumokat és térképmellékleteket tartalmaz.

A kutatási zárójelentés elkészítésének célja, hogy a bányavállalkozó adjon számot, az állami tulajdont képező ásványi nyersanyagokon és a földtani közegben végzett kutatásról, ismertesse annak eredményeit. Alapadat szinten adja át a tulajdonosnak a megismert földtani közeg leírását és a végzett laboratóriumi vizsgálatokat. Egyik legjelentősebb célja a kutatási zárójelentés elkészítésének, az ásványvagyon minősítése és készletszámítása. Az elvégzett - és a Bányászati Osztály által elfogadott - minősítés és készletszámítás alapján kerül meghatározásra a létesítendő bányatelek ásványvagyonának mennyisége és milyensége. A kutatási zárójelentés tartalmi követelményeit a Bt. hivatkozott rendelkezése részletesen ismerteti.

A kutatási zárójelentés elfogadásáról a Bányászati Osztály határozatban dönt. A kutatási zárójelentést a Bányászati Osztály akkor fogadja el, ha az ellenjegyző földtani szakértő szerepel a névjegyzékben, továbbá a kutatási zárójelentés kielégíti a jogszabályban foglaltakat és csatolták az előírt mellékleteket.

A kutatás során azonosított ásványi nyersanyagok megnevezését és az ásványvagyon számítási adatait az Állami Ásványvagyon és Geotermikus Nyilvántartásba - a jóváhagyást követő ásványvagyon mérleg készítése során - fel kell venni.

(1) A bányavállalkozó a kutatási zárójelentést elfogadó határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított 5 hónapon belül kezdeményezheti a bányatelek megállapítását, illetve a geotermikus védőidom kijelölését. Az 5 hónapos időtartamba nem számít bele a környezetvédelmi engedélyezési eljárás és a Bt. 23. § (1a) és (1b) bekezdése szerint tevékenység időtartama. A határidő elmulasztása esetén a bányavállalkozó bányatelek megállapításának, illetve geotermikus védőidom kijelölésének kezdeményezésére vonatkozó joga megszűnik.

(2) Bányatelek megállapítását jogszerűen megszerzett adattári adatok, új elméleti földtani értelmezés eredményei vagy bejelentés alapján végzett felszíni előkutatás adatai felhasználásával készített készletszámítási jelentés alapján is lehet kérelmezni. A készletszámítási jelentés alapján benyújtott kérelem esetén a bányafelügyelet felhívja a kérelmezőt - a kőolaj, földgáz, ideértve a szén-dioxid gáz ásványi nyersanyagra irányuló bányatelek megállapítás kivételével - a környezetvédelmi engedélyezési eljárás megindítására, és a környezetvédelmi engedélyezési eljárás jogerős lezárásáig a bányatelek megállapítási eljárást felfüggeszti. (Bt. 26/A. § (2) bekezdés).

 

A Bt. 25. §-a rendelkezik a kutatás során megismert adatok álam számára való beszolgáltatásáról, amely szerint a bányavállalkozó a bányászati tevékenység során nyert földtani adatokat évente,

·         az ásványi nyersanyag mennyiségére, minőségére és elhelyezkedésére, a geotermikus energia földkéregbeli viszonyaira vonatkozó kezdeti adatokat a kutatási zárójelentésben,

·         a termelés megkezdését követően az ásványvagyonban bekövetkezett változást, illetve a kinyert és a hasznosított geotermikus energia mennyiségére vonatkozó jelentést évente,

·         a bánya bezárásakor, illetve a mező felhagyásakor pedig a visszahagyott ásványvagyonról készített kimutatást

·         köteles az állami földtani feladatokat ellátó szervnek megküldeni.

 

A beszolgáltatott adatokat a Bányászati Osztály üzleti titokként kezeli

·        a bányavállalkozó által a kutatás során szolgáltatott adatokat a kutatási jog megszűnéséig, de legkésőbb a bányatelek megállapítására irányuló kérelem jogerős elbírálásáig,

·        a bányatelken belül a bányavállalkozó által szolgáltatott földtani adatokat a bányászati jog megszűnéséig, de legkésőbb az adatszolgáltatási kötelezettség időpontjától számított három évig,

·       a földtani kutatás engedélyese által szolgáltatott adatokat az összefoglaló földtani jelentést

elfogadó határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig,

·       az együttes művelési tervhez szolgáltatott földtani adatokat, a 29. § (2) bekezdése szerinti szaki üzemi terv teljesítési idejét követő három évig.

 

Ez alatt az időtartam alatt az üzleti titokként kezelt földtani adatok forgalomképesek, amelyekkel a jogosult szabadon rendelkezik. Nem tartozik az üzleti titok körébe az elvégzett kutatások helyére és a kutatási adatok birtokosára vonatkozó információ.

A bányavállalkozó és a földtani kutatásra jogosult felelős a szolgáltatott adatok valódiságáért, amelyet az állami földtani feladatokat ellátó szerv jogosult ellenőrizni.

Az állami földtani feladatokat ellátó szerv - a jogosult kérelmére - külön jogszabályban meghatározott díjazásért, igazolást ad ki az állami ásványi nyersanyag- és geotermikus energiavagyon, valamint az energetikai és ipari eredetű szén-dioxidot tároló földtani szerkezetek nyilvántartásban található adatokról.