Magyarországon bányászati tevékenységet végezni csak a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.), a Bt. végrehajtásáról kiadott 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (Vhr.) és más kapcsolódó jogszabályok előírásai szerint szabad. A bányászati tevékenység (Bt. 49. § 4. pont) engedélyköteles tevékenység.

2005. február 12. előtt megállapított külfejtéses bányaművelésre szolgáló bányatelek jogosultja két éven belül köteles a bányatelek még igénybe nem vett részére vonatkozóan ütemtervet készíteni, és azt a bányafelügyeletnek megküldeni. Az ütemtervnek tartalmaznia kell az egyes ingatlanok bányászati célra történő igénybevételének módját és várható időbeli ütemezését. A bányafelügyelet az ütemtervet 30 napos határidő tűzésével, nyilatkozattételi felhívással megküldi az érintett ingatlanok tulajdonosai részére.

2007. február 12. után (hozzá számítva még az ütemtervek elfogadásának eljárási időszakát) minden külfejtéses bányatelekre vonatkozó műszaki üzemi tervben vagy ahhoz csatolva kell elfogadott ütemtervnek lennie.

Az ütemterv elfogadásáról a bányafelügyelet határozatban dönt. A bányafelügyelet az érintett ingatlantulajdonos ingatlanának használati, hasznosítási, illetve rendelkezési joga szempontjából lényeges, a várható igénybevételi időponttal kapcsolatos nyilatkozatát köteles a döntéshozatal előtt érdemben vizsgálni. (Bt. 50/B. § (1) bekezdés).

Ha a jóváhagyásra kért műszaki üzemi terv ütemezése eltér a bányatelekkel fedett ingatlanok igénybevételének a Vhr. 11/A. § (2) c) pontjában foglalt ütemtervétől, úgy az érintett ingatlan tulajdonosok erről szóló tájékoztatásának igazolását is csatolni kell a műszaki üzemi tervhez (Vhr. 14. § (1) bekezdés).