Magyarországon bányászati tevékenységet végezni csak a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) , a Bt. végrehajtásáról kiadott 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (Vhr.) és más kapcsolódó jogszabályok előírásai szerint szabad. A bányászati tevékenység (Bt. 49. § 4. pont) - a bánya szüneteltetése - engedélyköteles tevékenység.

A kitermelést 12 hónapot meghaladóan szüneteltetni kizárólag a bányafelügyelet engedélyével, a jóváhagyott szüneteltetési műszaki üzemi terv alapján lehet (Bt. 30. § (1) bekezdés). Szüneteltetésre vonatkozó műszaki üzemi terv legfeljebb 3 évi időtartamra hagyható jóvá (Vhr. 17. § (1) bekezdés). Bánya a bányatelken belül, az ásványi nyersanyagok feltárásának, kitermelésének felszíni vagy felszín alatti térsége, ideértve a szénhidrogének tárolása céljából földtani szerkezetben kialakított, vagy mesterségesen létrehozott üreget is (Vhr. 34. § 1. pont).

Az eljárásért a bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról és egyéb eljárási költségekről, valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályairól szóló 78/2015. (XII. 30.) NFM rendelet szerinti eljárási díjat kell fizetni.A szüneteltetésre kidolgozott műszaki üzemi tervnek tartalmaznia kell (Vhr. 17. § (2) bekezdés):

    a) a szüneteltetés okának megjelölését és tervezett időtartamát;

    b) a szüneteltetés megkezdéséig és a szüneteltetés időtartama alatt elvégzendő munkákat, a munkák ütemezését és feltételeinek teljesítését;

   c) a szüneteltetés környezetre gyakorolt hatásának vizsgálatát és figyelésének módját, valamint a külszín, a vizek, az ásványvagyon, a természeti értékek megóvására

       szolgáló műszaki-biztonsági intézkedéseket;

   d) a szüneteltetés időtartama alatt is nyitvamaradó bányatérségek megnevezését, a nyitvatartás célját, rendeltetését és az üzemelő berendezéseket (pl. aknák, föld alatti

       bányatérségek, valamint szállítás, szellőztetés, vízemelés, energiaellátás);

    e) a szüneteltetés időtartama alatt szükséges ellenőrzési rendet;

   f) a szüneteltetés miatt felhagyott (lezárt) bányatérségeket, az azokban visszamaradt berendezéseket, anyagokat;

    g) a szüneteltetés időszakában felhagyásra tervezett egyes bányatérségek felhagyási módját;

    h) a művelés újbóli megindításának feltételeit;

    i) a külön jogszabály (a bányatérképek méretarányáról és tartalmáról szóló Bányabiztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 10/2010. (II.26.) KHEM rendelet) szerinti

       térképeket.

A műszaki üzemi tervet a felelős műszaki vezetőnek ellen kell jegyeznie (Vhr. 29. § (5) bekezdés).

A szüneteltetés időtartamára a miniszter a koncessziós szerződésben, más bányavállalkozó esetében a bányafelügyelet a szüneteltetésre készült műszaki üzemi tervet jóváhagyó határozatban a kieső bányajáradék pótlására díjfizetési kötelezettséget állapít meg (Bt. 30. § (1) bekezdés).

A kiesett bányajáradék pótlására a bányavállalkozó által fizetendő díj mértékének meghatározásánál a jóváhagyott műszaki üzemi tervet vagy az alapjául szolgáló művelési tervet kell figyelembe venni. A bányavállalkozó által fizetendő éves díj mértéke a szünetelést megelőző kitermelési műszaki üzemi tervben az utolsó évre jóváhagyott kitermelési mennyiség értéke után a 20. § szerint meghatározott bányajáradék mértékének 30%-a (Bt. 30. § (3) bekezdés).

A bányafelügyelet - a mélyműveléses ércbánya kivételével - hivatalból elrendeli a bánya bezárását és a tájrendezés elvégzését, ha (Bt. 30. § (4) bekezdés)

    a) a kitermelés szüneteltetésének időtartama eléri a 6 évet,

    b) a bányavállalkozó a kiesett bányajáradék pótlására megállapított díjfizetési kötelezettségének felhívás ellenére határidőre nem tesz eleget vagy

    c) a bányavállalkozónak a szüneteltetést követő időszakra vonatkozó műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelmét - a bányabezárási és tájrendezési műszaki üzemi terv kivételével - a bányafelügyelet végrehajtható döntésben elutasította vagy az eljárást megszüntette.

A bánya bezárását és a tájrendezés elvégzését elrendelő bányafelügyeleti határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított 30 napon belül köteles a bányavállalkozó a 42. § szerinti műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelmet benyújtani (Bt. 30. § (4a) bekezdés).

Ha a bányavállalkozó a (4a) bekezdésben előírt kötelezettségét nem teljesíti vagy az általa benyújtott bányabezárási műszaki üzemi tervet a bányafelügyelet jogerős és végrehajtható határozatával elutasította, vagy az eljárást jogerősen megszüntette, a koncessziós szerződés alapján folytatott bányászati tevékenység esetén a koncessziós szerződés megszűnik, a bányafelügyeleti engedély alapján folytatott bányászati tevékenység esetén a bányafelügyelet törli a bányavállalkozó bányászati jogát (Bt. 30. § (5) bekezdés).

Ha az (5) bekezdés alapján

    a) a koncessziós szerződés megszűnik, a 12. § (3) bekezdésében, vagy

    b) a bányafelügyelet a bányászati jogot törli, a 26/A. § (6b) és (7) bekezdésében

foglaltakat kell alkalmazni (Bt. 30. § (6) bekezdés).

A Bt. 30. § (2) bekezdése szerinti kieső bányajáradék pótlására megállapított díjat a 4. § (5) bekezdésében foglalt gyakorisággal és időpontoknak megfelelően kell megfizetni. (Vhr. 17. § (4) bekezdés).

A szüneteltetési műszaki üzemi tervhez mellékelni kell a 13. § (2) bekezdése szerinti okiratot, ha a szüneteltetés alatt a bányavállalkozó - a kitermelés kivételével - olyan tevékenységet kíván folytatni, amely idegen ingatlan igénybevételével jár (Vhr. 17. § (2a) bekezdés).

A szüneteltetés után a művelés újraindítása csak az erre kidolgozott és jóváhagyott műszaki üzemi terv alapján kezdhető meg (Vhr. 17. § (3) bekezdés).