Földtani szakértők

Tájékoztató a földtani szakértői névjegyzékbe való felvételről

2010. június 11-én lépett hatályba a 40/2010. (V. 12.) KHEM rendelet (a továbbiakban: R.) a földtani szakértői tevékenység folytatásának részletes szabályairól.

Kérjük, hogy a bejelentés benyújtása előtt a jogszabályt olvassák el!

40/2010. (V. 12.) KHEM rendelet a földtani szakértői tevékenység folytatásának részletes szabályairól
 

A rendelet 2. § szerint szakértői engedély iránti bejelentést:

  1. általános földtan,
  2. geofizika,
  3. szilárd ásványi nyersanyagok földtana,
  4. szénhidrogének földtana,
  5. geotermikus energia földtana, vagy
  6. ásványvagyon-gazdálkodás

tevékenységi szakterületre lehet benyújtani.

Szakértői igazolás kiadása

A földtani szakértői igazolás kiállításához kérjük, hogy az alábbiak szerint járjon el:

A bejelentéshez szükséges Adatlapot és Nyilatkozatot   töltse le honlapunkról, és kézzel vagy géppel írottan az Adatlapon felsorolt mellékletekkel ellátva az MBFSZ címére (MBFSZ 1590 Budapest, Pf. 95.) szíveskedjen elküldeni.

A Bejelentéshez csatolni kell a szakirányú iskolai végzettséget igazoló oklevél másolatát, - továbbá minden olyan szakterületre vonatkozóan, amelyet a Bejelentő megjelöl az Adatlapon - csatolni kell a R.-ben foglaltak alapján a szakmai gyakorlati időt igazoló okiratokat.

Az első nyilvántartásba vétel   a bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról és egyéb eljárási költségekről, valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályairól szóló 78/2015. (XII. 30.) NFM rendelet 1. melléklet alapján 32.000 Ft, melyet e rendelet 2. § (2) bekezdésében feltüntetett számlaszámra kell befizetni.

A nyilvántartásban tartás 3000 Ft-os díját (okmánybélyeg formájában) az illetékről szóló  1990. évi XCIII. tv. 29. §  (1) határozza meg.

Az első nyilvántartásba vétel díját, vagy illetéket egyszer, a bejelentés benyújtásakor kell leróni, a szakterületek számától függetlenül.

Az 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról 44/A. (2) alapján a bejelentéshez (a büntetlen előélet igazolására) a Bejelentő az erkölcsi bizonyítványt mellékelheti

 Amennyiben a Bejelentő az erkölcsi bizonyítványt nem mellékeli, vagy az 3 hónapnál régebbi, az MBFSZ a hatósági erkölcsi bizonyítványt hivatalból megkéri az illetékes hatóságtól. Azonban:

Az MBFSZ javasolja a bejelentőknek a büntetlen előéletet igazoló hatósági erkölcsi bizonyítvány beszerzését és a bejelentéshez mellékelését, mert ez gyorsítja az eljárást.

Szakmai gyakorlati idő igazolása

A R. 3. § (3) szerint a szakmai gyakorlati időt közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolni. A közokirat és a magánokirat fogalmát a Polgári perrendtartási törvény 195-196. §-a határozza meg. E szerint:

Közokirat:  „Az olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve  közigazgatási szerv ügykörén belül  , a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját.”
A közokiratról készült másolat, és a műszaki vagy vegyi úton készült felvétel (fénykép, film, hang stb.) is közokiratnak számít, ha ezeket az előbbi szervek készítették.
Ugyanilyen bizonyító ereje van az okirat megőrzésére hivatott intézmény (pl. levéltár) által vagy ellenőrzése mellett készített felvételnek vagy okiratnak, és a közokiratot kiállító intézmény vagy az őrzésre hivatott intézmény által készített felvétel alapján készített kiadványnak.

Magánokirat: A közokirattal szemben nem bizonyítja a tartalma valódiságát, csak azt bizonyítja, hogy „kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve, hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll:

  1. a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta, vagy
  2. két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el, vagy
  3. a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van, vagy
  4. ügyvéd az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásnak ismerte el, illetve a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma, az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik, vagy
  5. az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást helyezett el.”

A 40/2010. (V. 12.) KHEM rendelet alapján földtani szakértői engedélyt szerzett szakértőket tájékoztatjuk, hogy e rendelet 6. § (2) bekezdés értelmében a földtani szakértőnek az engedély kiadását és a nyilvántartásba vételt követő 5 évente a szakterületének - több szakterület esetén ezek egyikének - megfelelő, 2. melléklet szerinti 20 szakmai minősítő pont összegyűjtését kell igazolnia. A rendelet 9. § (3) alapján ezt csak az e rendelet alapján kiadott engedéllyel rendelkező földtani szakértőknek kell teljesíteni. Tájékoztatjuk a földtani szakértőket, hogy az igazolás elmaradása esetén a földtani szakértő nem felel meg a tevékenység végzésére előírt feltételeknek.

Felhívjuk a figyelmet, hogy bármely, a  40/2010. (V. 12.) KHEM rendelet 2. melléklete  szerinti tevékenység alapján kapható szakmai minősítő pont beszámítása csak a földtani szakértői engedély kiadásának dátumától lehetséges, az e dátum előtt szerzett pontok nem számíthatók be.

A szakmai minősítő pontok megszerzéséről a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat  Elnökének  5 /2017. (XII. 20.) MBFSZ Utasítása   (’a földtani szakértői engedélyek kiadmányozásáról, nyilvántartásáról és a földtani szakértői engedéllyel rendelkező szakemberek tevékenysége gyakorlásához szükséges szakmai minősítési pontok megszerzéséről’)  részletesen rendelkezik. 

Külön kiemelendő ezen Utasítás 7. pontja, amely szerint a szakmai konferencián való részvételről az igazolást a földtani szakértőnek kell kérnie a konferenciát szervező cégtől, (ha ezt korábban elmulasztotta utólag kell megkérnie!), és minden ilyen dokumentumot csatolni kell a bejelentéshez.


A R. 3. § (6) bekezdés szerint a bejelentés megtételével egyidejűleg a földtani szakértőnek írásban kell nyilatkoznia arról, hogy hozzájárul-e a nyilvántartásban szereplő adatainak az MBFSZ nyilvános földtani szakértői adatbázisában történő közzétételéhez.

A R. 7. § szerint az MBFSZ törli a földtani szakértőt a nyilvántartásból, ha:

1.           a tevékenység folytatásától az MBFSZ végleges döntésével vagy a bíróság jogerős határozatával eltiltotta,

2.           bejelentette a tevékenység befejezését, vagy

3.           elhalálozott.

Kapcsolattartó:

Maracsik Zoltán
E-mail: maracsik.zoltan@mbfsz.gov.hu
Tel: 06-1-301-2930, 06-30-799-3937

Az általános földtan témakörére szerzett szakértői jogosultság felhatalmaz:

  • egyes, komplex kutatási módszerek alkalmazását igénylő földtani kutatások tervének és (záró)jelentésének elkészítése, a kutatások irányítása;
  • üledékföldtani, őslénytani, rétegtani vizsgálatok és értékelések;
  • ásványtani, kőzettani, geokémiai vizsgálatok és értékelések;
  • tektonikai felvételek és értékelések;
  • földtani térképezés és térképszerkesztés, az ezekhez szükséges felszíni feltárások és mélyfúrások anyagvizsgálata, véleményezése, összefoglaló értékelése;
  • képződményenkénti, előfordulásonkénti, vagy regionális földtani tanulmányok és jelentések készítése és véleményezése;
  • ásványi nyersanyag-lelőhelyek földtani viszonyainak elemzése, szintézise.

A geofizika témakörére szerzett szakértői jogosultság felhatalmaz:

  • egyes geofizikai (felszíni, illetve mélyfúrási) mérések tervezése, a mérések végrehajtása, feldolgozása, kiértékelése és földtani-geofizikai elemzése;
  • komplex, több geofizikai kutatási módszert alkalmazó kutatások tervezése, kutatási tervek bírálata, az eredmények földtani-geofizikai elemzése és értékelése;
  • egyes geofizikai műszerek fejlesztése, építése, hitelesítése;
  • a geofizikai mérések végrehajtásának műszaki ellenőrzése.

A szilárd ásványi nyersanyagok földtana témakörére szerzett szakértői jogosultság felhatalmaz:

  • ásványinyersanyag-lelőhelyen, illetve kutatási területen az ásványi nyersanyag kutatására vonatkozó földtani adottságok jellemzése, értékelése és bírálata, beleértve a bányaföldtani kutatást és a termelés földtani értékelését;
  • a földtani kutatás koncepciójának kidolgozása, a földtani kutatási tervek készítése és bírálata, a kutatás műszaki lebonyolítása;
  • a földtani kutatás műszaki ellenőrzése;
  • a földtani kutatási tevékenységnek, annak eredményeinek (záró)jelentés formájában történő összeállítása, az ásványvagyon mennyiségi és minőségi számbavétele, illetve e jelentések értékelése és bírálata;
  • a bányászat során felmerülő földtani, vízföldtani természetű problémák megoldása, illetve az abban való közreműködés és a megoldási lehetőségek földtani elemzése;
  • az ásványi nyersanyagok és lelőhelyek kutatásának, termelésének gazdaságosságával kapcsolatos elemző és értékelő tevékenység, az ásványi nyersanyagok számbavételi és műrevalósági kondícióinak megállapítása és bírálata.

A szénhidrogének földtana témakörére szerzett szakértői jogosultság felhatalmaz:

  • szénhidrogén-kutatási tervek készítése és bírálata;
  • szénhidrogén-kutatási földtani (záró)jelentések készítése és bírálata;
  • a szénhidrogénvagyonnal és a szénhidrogén kitermelésével kapcsolatos más fluidumokra vonatkozó számítások készítése és bírálata;
  • a leművelési tervekkel, az alkalmazott és javasolható eljárásokkal, továbbá a másodlagos, harmadlagos műveléssel kapcsolatos földtani anyagok készítése és bírálata;
  • a szénhidrogén-kutató és -feltáró fúrások földtani-műszaki ellenőrzése.

A geotermikus energia témakörére szerzett szakértői jogosultság kiterjed:

  • a geotermikus energia-potenciál felmérése regionális, kistérségi, illetve helyi léptékben;
  • a geotermikus energia kinyeréséhez kapcsolódó jelentések bírálata.

Az ásványvagyon-gazdálkodás témakörére szerzett szakértői jogosultság kiterjed:

  • az ásványi nyersanyagok értékelése korszerű piacgazdasági módszerekkel;
  • tájékoztató anyagok összeállítása egyes területek ásványinyersanyag-helyzetéről;
  • az ásványinyersanyag-szükséglet jövőbeni alakulását elemző tanulmányok készítése;
  • hazai ásványinyersanyag-szükségletek jobb kielégítését szolgáló információs tanulmányok készítése;
  • egyes hazai ásványi nyersanyag vagy nyersanyagcsoport külföldi értékesítési lehetőségeinek tanulmány formájában történő kimutatása;
  • bányászati hulladék-gazdálkodási tervek elkészítése;
  • az ásványi nyersanyagok és lelőhelyek kutatásának, termelésének gazdaságosságával kapcsolatos elemző és értékelő tevékenység, az ásványi nyersanyagok számbavételi és műrevalósági kondícióinak megállapítása és bírálata.