Bányajáradék

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Bt.) 3. § (1) bekezdése szerint az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia természetes előfordulási helyükön állami tulajdonban vannak. A bányavállalkozó által kitermelt ásványi nyersanyag a kitermeléssel, az energetikai célra kinyert geotermikus energia a hasznosítással a bányavállalkozó tulajdonába megy át. A Bt. 20. § (1) bekezdése előírja, hogy a kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia után az államot részesedés, bányajáradék illeti meg.

A bányajáradék fizetési kötelezettség mértékét a Bt. 20. §-a, a bányajáradék önbevallási és fizetési gyakoriságát a Bt. végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) állapítja meg.

A bányajáradékot az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet-ben (továbbiakban Rendelet) foglaltak szerint önbevallásban kell meghatározni.

A Vhr. ásványi nyersanyagonként eltérő gyakoriságot állapít meg a bányajáradék önbevallására és fizetésére vonatkozóan, a Vhr. 4. § (5) bekezdése alapján kőolaj, földgáz esetében havonta, egyéb ásványi nyersanyag és kinyert geotermikus energia esetében negyedévente kell eleget tenni az előírt kötelezettségeknek. A Vhr. 4. § (4) bekezdése szerint önbevallást a kutatás során végzett kitermelés megkezdését, az első műszaki üzemi tervet jóváhagyó vagy a külön jogszabály szerinti tevékenységet engedélyező határozat véglegessé válását követő első határnaptól kezdődően kell benyújtani. A bányajáradék önbevallást akkor is be kell nyújtani, ha az adott időszakban bányajáradék fizetési-kötelezettség nem keletkezett.

Az bányajáradék önbevallás tartalmát, a bányajáradék számításának módját a különböző ásványi nyersanyagok fajlagos értékét a Rendelet. és annak mellékletei határozzák meg.

A bányajáradék %-os mértékére vonatkozó részletes szabályokat a Bt. 20 §-a határozza meg, mely alapján az alábbi tevékenységek után kell bányajáradékot fizetni:

- a szilárd-ásvány bányászati;

- geotermikus energia hasznosítás;

- szénhidrogén-bányászati;

- különböző egyéb engedélyek (vízjogi, építési) alapján végzett tevékenységek.

 

Szilárdásvány bányászat

 

Szilárdásvány bányászatban a bányajáradék %-os mértéke alapján a Bt. 20 § (3) bekezdés f), g), h) pontjai szerinti 3 kategóriát különböztetünk meg:

 

  • 5 % a bányajáradék mértéke az energiahordozók kivételével a külfejtéssel termelt nemfémes ásványi nyersanyagok esetében. Ebbe a kategóriába jellemzően a különböző építőipari, ásványbányászati nyersanyagok tartoznak.
  • 0 % a bányajáradék mértéke kőszenek mélyműveléses bányászata esetén.
  • 2 % a bányajáradék mértéke egyéb szilárd ásványi nyersanyagok esetében. Az adott kategóriába a külfejtéssel termelt energiahordozók illetve külfejtéssel és mélyműveléssel termelt fémes ásványi nyersanyagok, ércek tartoznak.
     
    Mindhárom kategória esetében a bányajáradék számításához szükséges nyersanyag fajlagos értékeket a Rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
     
    Geotermikus energia
     

Geotermikus energia kitermelés esetében a Bt. 20 § (7) bekezdése alapján 2 % a bányajáradék mértéke. A fajlagos értéket – Ft/GJ - ebben az esetben is a Rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

A Bt. 20. § (6) bekezdése alapján nem kell bányajáradékot fizetni:

  • a 30 C0-ot el nem érő energiahordozóból kinyert geotermikus energia után,
  • a kitermelt geotermikus energia 50%-ot meghaladóan hasznosított mennyisége után,
  • a vízjogi engedély alapján gyógyászati (balneológiai) célra hasznosított termálvíz visszahűtéséből származó geotermikus energiának (hőenergiának) az engedélyes saját céljára történő hasznosítása után (a gyógyászati célú hasznosítás gyógyvízzé minősített termálvíz esetében állhat fenn).

Szénhidrogén bányászat

Szénhidrogén bányászat esetében a bányajáradék mértékét elsősorban a kitermeléssel érintett szénhidrogén mező termelésbe állításának időpontja, illetve a mezőből kitermelt szénhidrogén mennyisége határozza meg. Ez alapján az alábbi - a Bt. 20 § (3) bekezdése szerinti -  kategóriákat különböztetjük meg:

  • a 2008. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz esetében 16% a bányajáradék mértéke,
  • az 1998. január 1. előtt termelésbe állított mezők esetében a Bt. 20 § (3) bekezdés b) pontja szerinti képlettel kell számolni a bányajáradék mértékét, amennyiben az így számított járadék mérték nem éri el a 12 %-ot a (3) bekezdés b) pont ba) alpont alapján a bányajáradék mértéke 12 %,
  • a 2008. január 1. után termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz esetében a bányajáradék mértéke:
    • 12%-a, ha a szénhidrogén mezőből a kitermelt földgáz mennyisége évente a 300 millió m3-t, kőolaj esetében az 50 kt-t nem haladja meg,
    • 20%-a, ha a szénhidrogén mezőből éves szinten a kitermelt földgáz mennyisége a 300 millió m3-nél nagyobb, de 500 millió m3-t nem haladja meg, kőolaj esetében 50 kt-nál nagyobb, de 200 kt-t nem haladja meg,
    • 30%-a, ha a szénhidrogén mezőből éves szinten a kitermelt földgáz mennyisége 500 millió m3-t meghaladja, kőolaj esetében 200 kt-t meghaladja,
  • a 2007. július 1-jét megelőzően működésbe állított föld alatti gáztárolás kényszerű párnagáz lecseréléséből származó földgáz, valamint a szén-dioxid gáz esetében 12%,
  • magas inertgáz tartalmú földgáz (a kitermelt gázban a nem éghető komponensek aránya a 30 %-ot meghaladja) esetében a bányajáradék mértéke 8%,
  • a nem hagyományos eredetű és különleges eljárással kitermelhető szénhidrogén, esetében a bányajáradék mértéke 2 %,
  • a bányajáradék mértéke 0% a növelt hatékonyságú művelési eljárások alkalmazásával kitermelt szénhidrogén mennyisége után.

A bányajáradék mértékét szénhidrogének esetében befolyásolja a kőolaj világpiaci ára. A Bt. 20. § (4) bekezdése alapján ha a Brent kőolaj tőzsdei jegyzésárának havi átlaga a 80 USD/bbl árat eléri vagy meghaladja, a Bt. 20. § (3) bekezdés a)-c) szerinti bányajáradék mértéke 3-3 százalékponttal emelkedik. Ha a Brent kőolaj tőzsdei jegyzésárának havi átlaga a 90 USD/bbl árat eléri vagy meghaladja, a bányajáradék mértéke további 3-3 százalékponttal emelkedik.

Különböző egyéb engedéllyel történő nyersanyag kitermelés

A Bt. 20. § (3a) bekezdése szerint a Bt. 1 § (7) bekezdése alapján nem bányafelügyeleti engedéllyel végzet hatósági tevékenységek esetén, amennyiben a kitermelt nyersanyagot az engedélyben foglalt tevékenységgel össze nem függő célra hasznosítják a bányajáradék mértéke 50 %.

A Bt. 20. § (6) bekezdése alapján nem kell bányajáradékot fizetni:

  • a Bt. 1. § (7) bekezdése szerinti esetben, az építési engedély alapján kitermelt 500 m3-t meg nem haladó ásványi nyersanyag mennyisége után, függetlenül a felhasználás céljától,
  • a közúti közlekedésről szóló törvény, valamint a vasúti közlekedésről szóló törvény szerint a magyar állam nevében és javára eljáró építtető részére kiadott, a bányafelügyelet engedélyétől eltérő, más hatósági engedély alapján végzett tevékenység során kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után,
  • az anyagnyerő helyről kitermelt és a vizek kártételei elleni védelem és védekezés célját szolgáló önkormányzati tulajdonú közcélú vízilétesítménybe beépített ásványi nyersanyag után (anyagnyerő hely létesítését a Bt. 47. § alapján a bányafelügyelet engedélyezhet).

Bírság

 

Ha a bányavállalkozó a bányászati tevékenységet szabálytalanul gyakorolja, a bányafelügyelet a bányavállalkozót bírsággal sújthatja, a tevékenység folytatását felfüggesztheti, az engedélyt visszavonhatja és elrendelheti az eredeti állapot helyreállítását, vagy ha ez nem lehetséges, a tájrendezést, vagy a bányavállalkozó bányászati jogát törölheti, amely esetben a Bt. 26/A. § (6)-(7) bekezdését is alkalmazni kell.


A Bt. 41. § (2) bekezdése alapján szabálytalanul gyakorolja a bányászati tevékenységet az a bányavállalkozó, aki a bányajáradék megállapítására vonatkozó, jogszabályban előírt bejelentési, önbevallási vagy befizetési kötelezettségét hibásan, késedelmesen vagy azt elmulasztva gyakorolja.

 

A Bt. 41. § (6) bekezdése szerint a bírság ismételten kiszabható.


Bt. 41. §-ban részletezett bírság összegének felső határa 10 000 000 forint. Ha a bírság kiszabásának alapját képező jogellenes állapotot a kötelezett a kitűzött határidőre nem szünteti meg, vagy a jogsértést ismételten elköveti, a bírság ismételten is kiszabható. Az ismételt bírság felső határa 30 000 000 forint.

 

Befizetés


A meg nem fizetett bányajáradék, a jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag értéke, a kitermelés szüneteltetése esetén a kieső bányajáradék pótlására előírt díj, bírság és felügyeleti díj, valamint ezek késedelmi kamatai behajtása érdekében a bányafelügyelet az adóhatóságot megkeresi.

 

A bányajáradékot, a jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag értéket, a térítési díjat, a kitermelés szüneteltetése esetén a kieső bányajáradék pótlására előírt díjat, valamint az ásványvagyon-gazdálkodási szabályok megszegésével okozott veszteség miatt a bányajáradék pótlására megállapított díjat a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01031513-00000000 számú „Bányajáradék befizetés” elnevezésű számlára kell befizetni. A befizetett bányajáradék költségként számolható el.

A Bt. 43. § (9) bekezdése szerinti felügyeleti díjat az MBFSZ Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01417179-00000000 számú számlájára kell befizetni.

 

A negyed éves járadékbevallás adatlapjai a 'Bevallások' menüpontban találhatók.