Építésügyi hatósági

A bányafelügyelet a hatósági felügyelete keretében - többek között - építésügyi hatáskört gyakorol (Bt. 43. § (3) bekezdés).

A bányafelügyelet engedélye szükséges a Bt. vagy külön jogszabály (a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építményekre vonatkozó egyes építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 53/2012. (III.28.) Korm. rendelet, továbbiakban: Éhr.) által meghatározott bányászati létesítmények építéséhez és üzembe helyezéséhez, valamint egyes gépek és berendezések bányabeli használatához (Bt. 31. § (1) bekezdés).

A bányászati létesítmények, gépek és berendezések építését, üzemben tartását a bányafelügyelet ellenőrzi (Vhr. 18.§ (1) bekezdés).

A bányafelügyelet építésügyi hatáskörében ellenőrzi az Éhr. 1. számú mellékletében  felsorolt sajátos építményeket és létesítményeket (Éhr. 1. §) . A bányafelügyelet - a hatáskörének keretei között - ellenőrzi a jogszabályban foglalt rendelkezések betartását, valamint a jogerős vagy fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható hatósági határozatban foglaltak teljesítését (az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.))

A hatósági ellenőrzés általános szabályait és a hatósági ellenőrzés lezárására vonatkozó szabályokat az Ákr. 98-102. §-ai tartalmazzák.

A bányafelügyelet építésügyi és építésfelügyeleti hatósági hatáskörében ellenőrzi, hogy

   a) a vállalkozó kivitelező, a kivitelezési dokumentáció tervezője, az építési műszaki ellenőr, a felelős műszaki vezető, a beruházás-lebonyolító rendelkezik-e a kivitelezési

       tevékenység jellegének megfelelő jogosultsággal, regisztrációval,

   b) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 39/A. § (1) és (3) bekezdésében foglaltakat teljesítették-e,

   c) az építőipari kivitelezési tevékenység a végleges építésügyi hatósági engedély, a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció és

       az az alapján készített kivitelezési dokumentáció alapján, illetve a szakmai és biztonsági előírások megtartásával történt-e,

   d) az építési napló a jogszabályban meghatározottak szerint és módon rendelkezésre áll-e, az építmény szerkezetére, a kivitelezés módszerére és technológiájára

       vonatkozó követelményeket betartották-e,

   e) az építtetői fedezetkezelés hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenység végzése esetén a fedezetkezelőt igénybe vették-e,

   f) az építési termékek beépítésére vonatkozó jogszabályokat, szabványokat és szakmai szabályokat az építőipari kivitelezési tevékenység végzése során megtartották-e,

   g) az építtető a jogszabályban meghatározott esetekben és módon bejelentette-e az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését, vagy az építőipari kivitelezési

       tevékenység végzését az építésfelügyeleti hatóság nem tiltotta-e meg,

   h) az építési szerződésre vonatkozó előírások teljesültek-e.

A bányafelügyelet építésügyi és építésfelügyeleti eljárására az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet – az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 64–66. §-ában foglalt rendelkezések kivételével – nem kell alkalmazni.

 A bányafelügyelet azzal az építtetővel szemben, aki vagy amely

   a) a sajátos építményre vagy annak egy részére vonatkozó építési tevékenységet véglegessé vált vagy azonnal végrehajthatónak nyilvánított engedély nélkül végzi,

   b) az építési tevékenységet az a) pontban meghatározott engedélytől eltérően végzi,

   c) a sajátos építményre vagy annak egy részére vonatkozó építési tevékenységet bejelentés nélkül vagy attól eltérően végzi,

   d) sajátos építményt vagy annak részét a településrendezési eszközök és az általános érvényű kötelező építésügyi előírások és biztonsági szabályzatok megszegésével

       létesít, vagy

   e) építési engedélyhez kötött sajátos építményt használatbavételi engedély nélkül használ

[a továbbiakban az a)–e) pont együttesen: szabálytalan építési tevékenység], bírságot szab ki, továbbá az építtetőt az a)–d) pontok esetében eltiltja a tevékenység folytatásától, az e) pont esetében eltiltja a használattól.

A bírság mértéke (Éhr. 39. §)  

   a) engedély nélküli építés esetében – a készültségi fok figyelembevételével meghatározott – a sajátos építmény vagy sajátos építményrész beruházási értékének 50%-a,

   b) engedélytől eltérő építés esetében – a készültségi fok figyelembevételével meghatározott – a sajátos építmény vagy sajátos építményrész beruházási értékének 40%-a,

   c) engedély nélkül végzett bontás esetében a sajátos építmény vagy sajátos építményrész könyvszerinti értékének 20%-a,

   d) bejelentés nélküli építés esetében – a készültségi fok figyelembevételével meghatározott – a sajátos építmény vagy sajátos építményrész beruházási értékének 30%-a,

   e) bejelentéstől eltérő építés esetében – a készültségi fok figyelembevételével meghatározott – a sajátos építmény vagy sajátos építményrész beruházási értékének 20%

       -a,

   f) bejelentés nélkül végzett bontás esetében a sajátos építmény vagy sajátos építményrész könyvszerinti értékének 15%-a,

   g) a településrendezési eszközök és az általános érvényű kötelező építésügyi előírások és biztonsági szabályzatok megszegésével történő létesítés esetében – a

       készültségi fok figyelembevételével meghatározott – a sajátos építmény vagy sajátos építményrész beruházási értékének, bontás esetében könyvszerinti értékének 10%

       -a vagy

   h) engedély nélküli használat esetén a sajátos építmény vagy sajátos építményrész beruházási értékének 20%-a,

       de legalább ötszázezer forint, legfeljebb tízmillió forint.

Ha a sajátos építmény vagy sajátos építményrész kivitelezését az építési vagy a bontási engedély közlését követően, de annak véglegessé válása előtt kezdték meg, kivéve, ha az engedélyt azonnal végrehajthatónak nyilvánították, és később az építési vagy a bontási engedély változatlan tartalommal véglegessé válik, akkor a bírság mértéke az (1) bekezdésben meghatározott mérték 50%-a.

 A bírság mértékét – a kerekítés általános szabályai szerint – ezer forintra való kerekítéssel kell megállapítani.