A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat közreműködése a Pince- és Partfalveszély-Elhárítási Szakértői Bizottságban

2018 már. 12.

A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatról (továbbiakban MBFSZ) szóló 161/2017. (VI. 28.) Korm. rendelet 8. § 8. pontja nevesíti a Szolgálatunk közreműködését a Pince- és Partfalveszély-Elhárítási Szakértői Bizottság (továbbiakban Bizottság) munkájában, mint az „az állami bányászati, földtani és klímapolitikával összefüggő feladatok” egyikét. A Belügyminisztérium által vezetett Bizottságot a vis maior támogatás felhasználásának részletes szabályairól szóló 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelet (továbbiakban rendelet) hívta életre. Ez szabályozza azt, hogy milyen módon pályázhat az Önkormányzat a tulajdonában és vagyonkezelésében lévő területeken bekövetkezett, nem várt káresemények megszüntetésére felhasznált kiadásainak részbeni támogatására. Miután az Önkormányzat bejelenti az Ebr42-n, az önkormányzati információs rendszeren keresztül a káreseményt a Bizottságnak (tagjai: elnök, földtani szakértő az MBFSZ delegáltja, bányászati szakértő) 20 napon belül helyszíni szemlét tart. A bejárást követően a Bizottság egy szakértői véleményében írja le a káresemény körülményeit, annak földtani környezetét, milyen károk várhatók abban az esetben, ha nem történik beavatkozás, valamint az Önkormányzat megtette-e az elsődleges óvintézkedéseket a területen (ami praktikusan a helyszín lezárásában nyilvánul meg általában). Végezetül a Bizottság nyilatkozik arról, hogy támogatja-e a kérelmet vagy sem és veszélyességi kategóriába sorolja (1-től 5-ig; 1. gyakorlatilag azonnali beavatkozást igényel, 5. nem igényel gyors beavatkozást) ezzel segítve a pályázat végső elbírálóinak tevékenységét a sorrendiség megállapításában.

A Bizottság területi illetékessége Magyarország, hatásköre pedig az olyan károsodott, tönkrement pince, partfal (támfalak), ami önkormányzati területet érint, valamint az a fölcsuszamlás, amely „közintézményt vagy legalább három beépített ingatlant érint, illetve a csuszamlás árvizet vagy más katasztrófahelyzetet idézhet elő”.

Évente általában 100-150 db helyszínt járunk be, de volt olyan év is (2010-ben az extrém csapadékos évben), amikor 640 db volt a bejelentések száma.

Ugyanakkor a káresemények helyszíneinek földtani környezete vizsgálatával, adatokat biztosítunk a földtani veszélyforrások kutatásához, amit a Szolgálatunk számra a MBFSZ-ről szóló 161/2017. (VI. 28.) Korm. rendelet 9. § 4. pontja írja elő.