Eötvös Loránd Emlékgyűjtemény

2018 febr. 27.

A múzeum bemutatja Eötvös Loránd személyes hagyatékát és laboratóriumi eszközeit, alkotásait, valamint az Eötvös inga utáni kor geofizikai kutatóeszközeinek műszaki gyűjteményét.

2022. december 22. és 2023. január 8. között igazgatási szünet miatt a múzeum zárva tart.

Nyitvatartás: H, Sze 10–16 óra, P 10–16 óra, belépés 14 óráig

A múzeum látogatásához előzetes bejelentkezésre van szükség emailben.

Szakmai tárlatvezetés igénye, valamint 15 főnél nagyobb létszámú csoport esetén előzetes időpont-egyeztetés szükséges!

Email: muzeum@sztfh.hu
Cím: 1145-Budapest, Columbus utca 17-23.

Kétdimenziós virtuális bemutató

Háromdimenziós virtuális bemutató

Az Eötvös Loránd Emlékgyűjtemény a maga nemében egyedülálló: bemutatja Eötvös Loránd személyes hagyatékát és laboratóriumi eszközeit, alkotásait, az Eötvös-inga utáni kor geofizikai kutatóeszközeinek műszaki gyűjteményét (1936-tól kezdődően), valamint általában a magyar geofizika második világháború utáni tevékenységének érdekesebb emlékeit.

A gyűjteménynek része az az Eötvös Loránd által 1908-ban, német nyelven írt, kéziratban fennmaradt pályamunka, amely elnyerte a Göttingeni Egyetem Beneke-díját. Ez a dokumentum, egy Pekár Dezső által angol nyelven szerkesztett ismertető füzettel együtt 2015-ben felkerült az UNESCO világemlékezet listájára.

Báró Eötvös Loránd a pesti egyetem (ma Eötvös Loránd Tudományegyetem) fizika professzoraként a XIX. század utolsó évtizedeiben kezdte el a Föld gravitációs terének vizsgálatát. Hosszú évek elméleti és kísérleti munkájának eredményeként megalkotta később híressé vált torziós ingáját, az Eötvös-ingát, amely rendkívüli pontosságával évtizedekkel előzte meg korát és a későbbiekben az első olyan műszernek bizonyult, amellyel a Föld mélyének szerkezetét és az azokban rejtőző nyersanyagokat, elsősorban a kőolajat és a földgázt sikerrel lehetett kutatni.

Eötvös Loránd gravitációs kutatásai és az Eötvös-inga olyan nemzetközi sikert arattak, hogy a tudományos világ javaslatára 1907-ben a magyar kormány a tudós professzor számára egy külön kutatóintézetet alapított. Ez az intézet (az egykori Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, röviden ELGI, az MBFSZ elődintézménye) őrizte meg a XX. század viharai során Eötvös Loránd személyes hagyatékának és laboratóriumi eszközeinek jelentős részét. A megőrzött hagyatékot hosszabb-rövidebb ideig többször is bemutatták, első állandó kiállítása Tihanyban a bencés kolostorban, majd az intézet földmágneses obszervatóriumának épületében volt az 1980-as 1990-es években.

Az ELGI vezetése a hagyatékot a XX. század utolsó éveiben hivatalos gyűjteménybe szervezte „Eötvös Loránd Emlékgyűjtemény” néven és kialakította végleges bemutatóhelyét, amelyet 1998-ban nyitottak meg a nagyközönség számára, és amely azóta is látogatható.