Szénhidrogének bányászata és tárolása - Könyv oldal

A szénhidrogének – ideértve a nem konvencionális szénhidrogéneket is – bányászata a bányafelügyelet engedélye alapján lehetséges. Az MBFH elnöke 2010. október 22-én a Hivatalos Értesítő 91. számában közzétett közleményében zárttá nyilvánította szénhidrogének vonatkozásában Magyarország egész területét. A zárttá nyilvánított területen a miniszter belföldi vagy külföldi természetes személlyel vagy átlátható szervezettel kötött koncessziós szerződéssel meghatározott időre átengedheti az ásványi anyagok kutatatását, feltárását és kitermelését. A koncessziós szerződések megkötésére nyilvános pályázatot írnak ki, melynek elbírálása a feltételeknek való megfelelés és a miniszter által létrehozott minősítő bizottság javaslata alapján történik. A koncessziós szerződésben a miniszter kutatási jogot adományoz a szerződésben meghatározott területre a Koncesszornak. A koncessziós szerződés megkötését követően a Koncesszor által alapított koncessziós társaság, mint bányavállalkozó a bányászati tevékenység végzésére kizárólagosan jogosult és kötelezett lesz, amelyek végzésére jogosító engedélyeket a bányafelügyelet adja ki. A koncessziós szerződés legfeljebb 35 évi időtartamra köthető, amely egy alkalommal, legfeljebb a koncessziós szerződés időtartamának felével, meghosszabbítható. A koncessziós szerződés meghosszabbítását annak lejárata előtt legalább 6 hónappal korábban kell kezdeményezni. A Koncesszióra vonatkozó részletes szabályokat lásd a 'Koncesszió' menüpont alatt.

A szénhidrogén kutatás, feltárás és kitermelés, valamint a szénhidrogén tárolás engedélyezése az általános előírásokon túl a Bt.-ben foglalt alábbi sajátos szabályok figyelembe vételével történik.

  • a koncessziós szerződés megkötésének feltétele szénhidrogének esetében kutatási blokkonként kétszázmillió forint összegű pénzügyi biztosíték nyújtása bankgarancia formájában. [Bt. 22/A. § (8)-(9)]
  • a hagyományos szénhidrogénekre vonatkozó kutatási időszak maximum 6 év (eredeti kutatási időszak maximum 4 év lehet, amely legfeljebb egy alkalommal az eredeti kutatási időszak felével hosszabbítható); a nem hagyományos szénhidrogének esetében maximum 8 év, figyelemmel arra, hogy az eredeti időtartam a két alkalommal is meghosszabbítható (4+2+2 év) [Bt. 14. § (1)]
  • a bányavállalkozó a kutatási tevékenység befejezésétől, de legkésőbb a kutatási időszak lejártától számított 5 hónapon belül köteles benyújtani a kutatási zárójelentést (korábban 6 hónap). [Bt. 22. § (13)]
  • bányatelek megállapítását követően a szénhidrogén mezők ismételt kutatását el kell végezni, a bányatelek megállapítását követő tízedik év elteltét követő két éven belül, ennek elmulasztása a bányatelek területének csökkentésének szankcióját vonja maga után, az így felszabaduló területek pedig ismét meghirdethetőek lesznek koncesszió keretében, [Bt. 22/C. §]
  • szénhidrogének esetében a bányavállalkozók kutatási területre összesen legfeljebb 15.000 km 2 lehet. [Bt. 22/A. § (13)]

A kőolaj- és földgázbányászatra jogosult bányavállalkozó a bányatelek szénhidrogén föld alatti gáztárolásra történő kiterjesztését a Bt. 5. § (2) bekezdés előírása alapján kezdeményezheti. A föld alatti gáztárolóban, mint természetes előfordulási helyén lévő, állami tulajdonban álló szénhidrogén tulajdonjogát, kérelemre, a külön törvényben meghatározott földgáztárolási működési engedéllyel rendelkező bányavállalkozó a Bt. 3. § (1) bekezdés előírása szerint a kitermelést megelőzően is megszerezheti.

Könyv tartalomjegyzék