Bányajáradék

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Bt.) 3. § (1) bekezdése szerint az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia természetes előfordulási helyükön állami tulajdonban vannak. A bányavállalkozó által kitermelt ásványi nyersanyag a kitermeléssel, az energetikai célra kinyert geotermikus energia a hasznosítással a bányavállalkozó tulajdonába megy át. A Bt. 20. § (1) bekezdése előírja, hogy a kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia után az államot részesedés, bányajáradék illeti meg.

A bányajáradék számításnak alapképlete:

Kitermelt mennyiség*fajlagos érték*bányajáradék mérték=bányajáradék érték

A bányajáradék fizetési kötelezettség mértékét a Bt. 20. §-a, a bányajáradék önbevallási és fizetési gyakoriságát a Bt. végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) állapítja meg.

A bányajáradékot az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet-ben (továbbiakban Rendelet) foglaltak szerint önbevallásban kell meghatározni.

A Vhr. ásványi nyersanyagonként eltérő gyakoriságot állapít meg a bányajáradék önbevallására és fizetésére vonatkozóan, a Vhr. 4. § (5) bekezdése alapján kőolaj, földgáz esetében havonta, egyéb ásványi nyersanyag és kinyert geotermikus energia esetében negyedévente kell eleget tenni az előírt kötelezettségeknek. A Vhr. 4. § (4) bekezdése szerint önbevallást a kutatás során végzett kitermelés megkezdését, az első műszaki üzemi tervet jóváhagyó vagy a külön jogszabály szerinti tevékenységet engedélyező határozat véglegessé válását követő első határnaptól kezdődően kell benyújtani. A bányajáradék önbevallást akkor is be kell nyújtani, ha az adott időszakban bányajáradék fizetési-kötelezettség nem keletkezett.

Az bányajáradék önbevallás tartalmát, a bányajáradék számításának módját a különböző ásványi nyersanyagok fajlagos értékét a Rendelet. és annak mellékletei határozzák meg.

A Bt. 20. § (8) bekezdése alapján a bányajáradék mértékét koncessziós szerződés alapján gyakorolt bányászati tevékenység esetén a miniszter kitermelési helyenként állapítja meg.

A bányajáradék %-os mértékére vonatkozó részletes szabályokat a Bt. 20 §-a határozza meg, mely alapján az alábbi tevékenységek után kell bányajáradékot fizetni:

- a szilárd-ásvány bányászati;

- geotermikus energia hasznosítás;

- szénhidrogén-bányászati;

- különböző egyéb engedélyek (vízjogi, építési) alapján végzett tevékenységek.

 

Szilárdásvány bányászat

 

Szilárdásvány bányászatban a bányajáradék %-os mértéke alapján a Bt. 20 § (3) bekezdés f), g), h) pontjai szerinti 3 kategóriát különböztetünk meg:

 

  • 5 % a bányajáradék mértéke az energiahordozók kivételével a külfejtéssel termelt nemfémes ásványi nyersanyagok esetében. Ebbe a kategóriába jellemzően a különböző építőipari, ásványbányászati nyersanyagok tartoznak.
  • 0 % a bányajáradék mértéke kőszenek bányászata esetén.
  • 2 % a bányajáradék mértéke egyéb szilárd ásványi nyersanyagok esetében. Az adott kategóriába a külfejtéssel és mélyműveléssel termelt fémes ásványi nyersanyagok, ércek tartoznak.

 
Mindhárom kategória esetében a bányajáradék számításához szükséges nyersanyag fajlagos értékeket a Rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
 
Geotermikus energia

Geotermikus energia kitermelés esetében a Bt. 20 § (7) bekezdése alapján 2 % a bányajáradék mértéke. A fajlagos értéket – Ft/GJ - ebben az esetben is a Rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

A Bt. 20. § (6) bekezdése alapján nem kell bányajáradékot fizetni:

  • a 30 oC-ot el nem érő energiahordozóból kinyert geotermikus energia után,
  • a kitermelt geotermikus energia 50%-ot meghaladóan hasznosított mennyisége után,
  • a vízjogi engedély alapján gyógyászati (balneológiai) célra hasznosított termálvíz visszahűtéséből származó geotermikus energiának (hőenergiának), továbbá a kísérőgázból kinyert szénhidrogénnek az engedélyes saját céljára történő hasznosítása után (a gyógyászati célú hasznosítás gyógyvízzé minősített termálvíz esetében állhat fenn).

Szénhidrogén bányászat

Szénhidrogén bányászat esetében a bányajáradék mértékét elsősorban a kitermeléssel érintett szénhidrogén mező termelésbe állításának időpontja, illetve a mezőből kitermelt szénhidrogén mennyisége határozza meg. Ez alapján az alábbi - a Bt. 20 § (3) bekezdése szerinti -  kategóriákat különböztetjük meg:

  • a 2008. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz esetében 16% a bányajáradék mértéke,
  • az 1998. január 1. előtt termelésbe állított mezők esetében a Bt. 20 § (3) bekezdés b) pontja szerinti képlettel kell számolni a bányajáradék mértékét, amennyiben az így számított járadék mérték nem éri el a 12 %-ot a (3) bekezdés b) pont bb) alpont alapján a bányajáradék mértéke 12 %,
  • a 2008. január 1. után termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz esetében a bányajáradék mértéke:
    • 12%-a, ha a szénhidrogén mezőből a kitermelt földgáz mennyisége évente a 300 millió m3-t, kőolaj esetében az 50 kt-t nem haladja meg,
    • 20%-a, ha a szénhidrogén mezőből éves szinten a kitermelt földgáz mennyisége a 300 millió m3-nél nagyobb, de 500 millió m3-t nem haladja meg, kőolaj esetében 50 kt-nál nagyobb, de 200 kt-t nem haladja meg,
    • 30%-a, ha a szénhidrogén mezőből éves szinten a kitermelt földgáz mennyisége 500 millió m3-t meghaladja, kőolaj esetében 200 kt-t meghaladja,
  • a 2007. július 1-jét megelőzően működésbe állított föld alatti gáztárolás kényszerű párnagáz lecseréléséből származó földgáz, valamint a szén-dioxid gáz esetében 12%,
  • magas inertgáz tartalmú földgáz (a kitermelt gázban a nem éghető komponensek aránya a 30 %-ot meghaladja) esetében a bányajáradék mértéke 8%,
  • a nem hagyományos eredetű és különleges eljárással kitermelhető szénhidrogén esetében, továbbá a termálvízzel kitermelt kísérőgázból kinyert szénhidrogén hasznosítása esetében 2%-a,
  • a bányajáradék mértéke 0% a növelt hatékonyságú művelési eljárások alkalmazásával kitermelt szénhidrogén mennyisége után.

A bányajáradék mértékét szénhidrogének esetében befolyásolja a kőolaj világpiaci ára. A Bt. 20. § (4) bekezdése alapján ha a Brent kőolaj tőzsdei jegyzésárának havi átlaga a 80 USD/bbl árat eléri vagy meghaladja, a Bt. 20. § (3) bekezdés a)-c) szerinti bányajáradék mértéke 3-3 százalékponttal emelkedik. Ha a Brent kőolaj tőzsdei jegyzésárának havi átlaga a 90 USD/bbl árat eléri vagy meghaladja, a bányajáradék mértéke további 3-3 százalékponttal emelkedik.

Szénhidrogének fajlagos értékét a Rendelet 1. számú mellékletében található képlet alapján kell meghatározni.

Különböző egyéb engedéllyel történő nyersanyag kitermelés

A Bt. 20. § (3a) bekezdés a) pontja szerint a Bt. 1 § (7) bekezdése alapján nem bányafelügyeleti engedéllyel végzet hatósági tevékenységek esetén, amennyiben a kitermelt nyersanyagot az engedélyben foglalt tevékenységgel össze nem függő célra hasznosítják a bányajáradék mértéke 50 %.

A Bt. 20. § (6) bekezdése alapján nem kell bányajáradékot fizetni:

  • a Bt. 1. § (7) bekezdése szerinti esetben, az építési engedély alapján kitermelt 500 m3-t meg nem haladó ásványi nyersanyag mennyisége után, függetlenül a felhasználás céljától,
  • a közúti közlekedésről szóló törvény, valamint a vasúti közlekedésről szóló törvény szerint a magyar állam nevében és javára eljáró építtető részére kiadott, a bányafelügyelet engedélyétől eltérő, más hatósági engedély alapján végzett tevékenység során kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után,
  • az anyagnyerő helyről kitermelt és a vizek kártételei elleni védelem és védekezés célját szolgáló önkormányzati tulajdonú közcélú vízilétesítménybe beépített ásványi nyersanyag után (anyagnyerő hely létesítését a Bt. 47. § alapján a bányafelügyelet engedélyezhet).

Bírság

 Ha a bányavállalkozó a bányászati tevékenységet szabálytalanul gyakorolja, a bányafelügyelet a bányavállalkozót bírsággal sújthatja, a tevékenység folytatását felfüggesztheti, az engedélyt visszavonhatja és elrendelheti az eredeti állapot helyreállítását, vagy ha ez nem lehetséges, a tájrendezést, vagy a bányavállalkozó bányászati jogát törölheti, amely esetben a Bt. 26/A. § (6)-(7) bekezdését is alkalmazni kell.


A Bt. 41. § (2) bekezdése alapján szabálytalanul gyakorolja a bányászati tevékenységet az a bányavállalkozó, aki a bányajáradék megállapítására vonatkozó, jogszabályban előírt bejelentési, önbevallási vagy befizetési kötelezettségét hibásan, késedelmesen vagy azt elmulasztva gyakorolja.

 

A Bt. 41. § (6) bekezdése szerint a bírság ismételten kiszabható.


Bt. 41. §-ban részletezett bírság összegének felső határa 10 000 000 forint. Ha a bírság kiszabásának alapját képező jogellenes állapotot a kötelezett a kitűzött határidőre nem szünteti meg, vagy a jogsértést ismételten elköveti, a bírság ismételten is kiszabható. Az ismételt bírság felső határa 30 000 000 forint.

 

Befizetés


A meg nem fizetett bányajáradék, a jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag értéke, a kitermelés szüneteltetése esetén a kieső bányajáradék pótlására előírt díj, bírság és felügyeleti díj, valamint ezek késedelmi kamatai behajtása érdekében a bányafelügyelet az adóhatóságot megkeresi.

 

A bányajáradékot, a jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag értéket, a térítési díjat, a kitermelés szüneteltetése esetén a kieső bányajáradék pótlására előírt díjat, valamint az ásványvagyon-gazdálkodási szabályok megszegésével okozott veszteség miatt a bányajáradék pótlására megállapított díjat a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01031513-00000000 számú „Bányajáradék befizetés” elnevezésű számlára kell befizetni. A befizetett bányajáradék költségként számolható el.

A Bt. 43. § (9) bekezdése szerinti felügyeleti díjat az MBFSZ Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01417179-00000000 számú számlájára kell befizetni.

 

A negyed éves járadékbevallás adatlapjai a 'Bevallások' menüpontban találhatók.